Skip Ribbon Commands
Skip to main content

Hírek

Budapest

Európa városaiban hódít a flex space koncepció


Az európai nagyvárosokban az irodai munka egyre több munkavállaló számára már nem azt jelenti, hogy minden nap ugyanannál az asztalnál kell ülniük, ugyanazon kollégák társaságában.

Ahogy egyre több, különböző típusú és méretű vállalat alakít ki úgynevezett rugalmas irodatereket (flex space) – legyen szó akár a saját irodákban létrehozott „hot-desk" területekről, akár a független szolgáltatók tulajdonában lévő közösségi munkahelyek igénybe vételéről –, úgy válik egyre inkább a modern irodai élet részévé, és válik egyre elterjedtebbé az európai irodapiacon.

Egy JLL által készített jelentés (Rugalmas irodaterek: Átalakuló ingatlanpiac) szerint Európában 2015 óta megduplázódott a flex space teljes mérete. A flex space csak 2017-ben 29 százalékkal, vagyis nagyjából 620 000 négyzetméterrel nőtt.

Az olyan városokban, mint például Amszterdam, Berlin és London, ahol virágzik a start-up kultúra, egyre több nagy irodaszolgáltató – többek között az eoffice, a The Office Group és a WeWork – száll harcba a szabadúszók, a vállalkozók és vállalatok kegyeiért. 

Az elmúlt három év során Amszterdamban, Berlinben és Londonban a flex space területe évente 35 százalékkal nőtt. A flex space koncentrációja jelenleg Amszterdamban a legmagasabb: a teljes irodai állomány 5,6 százalékát teszi ki, ami még a legfejlettebb amerikai irodapiacokat is megelőzi.

„A flex space elterjedése mögött az áll, hogyan, mikor és hol dolgoznak az emberek, és a dolgozók 30 százaléka már most is az igény szerinti szolgáltatások területén tevékenykedik" – árulja el Alex Colpaert, a JLL EMEA irodakutatási igazgatója.

„A felhőalapú számítástechnika, a VPN-ek, a szupergyors WiFi és a 4G (hamarosan 5G) elterjedése azt jelenti, hogy az irodai munka bárhonnan és bármikor elvégezhető."

Eközben a vállalatok is kezdik maguk mögött hagyni a hagyományos, asztalhoz kötött, normál munkaidőre épülő munkavégzési modellt, egyre nagyobb hangsúlyt helyezve az együttműködésre, a közösségre és az agilitásra. „Számos nagyobb vállalat ma már tudatában van annak, hogy a digitális korszakban versenyezniük kell az olyan szakemberek megszerzéséért és megtartásáért, akik valószínűleg nem favorizálják a hagyományos irodai környezetet" – magyarázza Colpaert.

Irodai élet 2.0

Ahogy Európában hódít a flex space, a gyorsan növekvő piacon újabb és újabb megoldások jelennek meg. A JLL kutatása alapján elmondható, hogy a 20 legnagyobb európai irodapiacon több mint 700 szereplő van jelen, amelyeknek 20 százaléka az elmúlt két évben nyitotta meg első központját.

Ezáltal a kínált irodamodellek választéka is egyre sokszínűbbé válik, a kizárólag női irodáktól kezdve az egy adott iparágra szakosodott irodákig, illetve a „fapados" megoldásoktól egészen a minden elképzelhető kényelmi szolgáltatást magában foglaló luxuskategóriáig.

Úgy tűnik azonban, hogy egy valami közös bennük: az elhelyezkedés. A legtöbb kontinentális európai irodapiacon a flex space mintegy 60 százalékát a városközpontban és más kulcsfontosságú üzleti negyedekben kínálják, és elsősorban a dinamikusan feltörekvő piacok veszik igénybe.

Az európai piacokon mindössze néhány olyan szolgáltató van, amely 10-nél több irodaházat üzemeltet. Ezek a vállalatok azonban dinamikusan nőnek: 2015 óta az öt legnagyobb európai szolgáltató hozta létre az új flex space 80 százalékát.

„Úgy gondoljuk, hogy ez a minta folytatódik, amint ezek a nemzetközi szolgáltatók a hagyományos piacokon is terjeszkedni kezdenek, és a kisebb városokban is megjelennek" – véli Colpaert. 

Emellett az új lehetőséget számos hagyományos irodaszolgáltató is felismerte, és meglévő irodáikat flex space szolgáltatással egészítették ki, különösen Amszterdamban, ahol ez a modell a teljes flex space 25 százalékát teszi ki. Eközben a legnagyobb párizsi szolgáltatók – többek között a Gecina, az Icade, a Foncière des Regions és a Nexity – sem késlekedtek, és saját flex space megoldásokkal rukkoltak elő.

Rugalmas jövő

Az ilyen lépések segítenek abban, hogy a flex space egyre inkább a mindennapok részévé válhasson. A JLL előrejelzése szerint a következő öt évben a flex space évente átlagosan 25–30 százalékkal, vagyis összesen 7 millió négyzetméterrel bővül, így 2022-re a piac teljes mérete 10 millió négyzetméterre nőhet. Colpaert ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a gazdasági ciklusok miatt ez nem lesz lineáris folyamat.

És míg Londonban, Amszterdamban és Berlinben folyamatosan nőni fog a flex space mérete, az újdonság más nagyvárosokban, például Hamburgban, Varsóban, Barcelonában és Milánóban is egyre elterjedtebbé válik majd az irodapiacon. Az utóbbiakban a flex space növekedése 2017-ben  meghaladta a 25 százalékot – és Colpaert szerint ez a tendencia 2018-ban is tovább folytatódik.

„A flex space növekedési üteme – és az irodapiacra gyakorolt hatása – mellett nem mehetünk el szó nélkül" – teszi hozzá. „Nem minden vállalkozás veszi majd igénybe az új megoldást, de túlnyomó többségüknél az elkövetkező öt évben jelentősen növekedni fog a flex space használata.

Napjaink munkavállalói olyan munkahelyre vágynak, amely jobban megfelel az igényeiknek; a jövő munkavállalói számára viszont ez már alapvető elvárás lesz. A gyorsan változó nemzetközi piacon a vállalatok csak akkor lehetnek sikeresek, ha magukhoz vonzzák az új generáció tehetségeit, ehhez pedig rugalmasság, valamint inspiráló, munkát ösztönző, változásokra reagáló környezet szükséges." 

A JLL legújabb Flex Space riportját itt töltheti le:

https://flexspace.jll.com/